boroskatalin

Célkitűzés régebben

Sokszor úgy kezdjük a célkitűzésről való beszélgetést, hogy: mondd meg, hová szeretnél eljutni. Gondold meg, milyen helyzetben szeretnéd használni az angolt. Kivel, miről beszélgetnél könnyedén, lazán, szinte csak azért, hogy megvillantsd a nyelvtudásodat?

Ez a megközelítés is rendkívül hasznos. Az elmúlt években pontosan azért indultunk innen, mert a coaching célja többnyire a jó szokások kialakítása volt.

Ugyanis ha kialakultak azok a beépült szokásaid, hogy például hetente hallgatsz egy podcastot angolul, elolvasol egy-két hírt, vagy fejben elmondod, hogy éppen mivel foglalkozol, akkor más nem is történhet, mint hogy egyre közelebb kerül hozzád az angol, és egyre folyékonyabban fogsz beszélni.

De ennél már eggyel előbbre lépett a célkitűzés művészete. Felfedezték ugyanis, hogy a szokások eredményességét is felülmúlhatja, ha onnan nézzük a célt, hogy kivé válsz, amikorra eléred.

Nézzük meg most ezt egy kicsit közelebbről.

Ki vagy te? És ki lehetnél? 

Gondold meg, hogy ha önmagad legjobb verziója lehetnél… akkor ki lennél?

Hol dolgoznál? Ki lenne a munkatársad – milyen emberek vennének körül? Milyen projekteken dolgoznál? Helyileg hol lennél?

És vajon milyen témákról beszélgetnél akkor angolul?

Vajon szükséged lenne a present perfectre? Vagy inkább a legújabb öltözködési stílusokról szeretnél beszélgetni?

Mert hát ugye Mr Smith utazásairól mi amúgy sem tanulunk. A tankönyveket elkerüljük.

De mégis: mi az, amiről mindenképpen szeretnél angolul is beszélni?

Mi az a hobbid vagy az a lelkesítő téma számodra, amiről, ha nem tudnál beszélni, az nagyon csalódottá tenne?

És itt kezd igazán érdekessé válni a dolog.

Mert lehet, hogy neked egyáltalán nincs szükséged arra, hogy minden angol nyelvtani szerkezetet ugyanolyan szinten ismerj. Lehet, hogy soha életedben nem fogsz angolul repülőjegyet foglalni, szállodai szobát reklamálni vagy Mr Smith nyaralásáról beszélgetni. És ez teljesen rendben van.

Angol, ami a Te életedhez kapcsolódik

Viszont ha egyszer egy nemzetközi csapatban dolgozol, lehet, hogy nagyon is szeretnél magabiztosan hozzászólni egy meetinghez. Ha külföldi ügyfelekkel dolgozol, talán az lesz fontos, hogy ne csak megértsd őket, hanem te is pontosan azt tudd elmondani, amit szeretnél.

Ha pedig egyszer egy külföldi konferencián találod magad, lehet, hogy éppen a small talk lesz az, amiben szeretnél felszabadultabb lenni.

És lehet, hogy nem is a munkádhoz kapcsolódik a legfontosabb angolos célod.

Talán szeretnél végre egy könyvet eredetiben elolvasni. Vagy megérteni egy podcastot anélkül, hogy minden második mondatnál megállítanád. Vagy egyszerűen csak szeretnél úgy beszélgetni valakivel angolul, hogy közben ne azon gondolkodj folyamatosan, vajon jól mondtad-e.

Ezért én egyre kevésbé szeretem azt a kérdést, hogy:

„Mit szeretnél megtanulni angolul?”

Sokkal érdekesebb kérdés számomra ez:

„Mit szeretnél csinálni angolul?”

Mert a kettő nem ugyanaz.

És talán van még egy kérdés, ami ennél is fontosabb:

„Milyen ember szeretnél lenni, amikor angolul beszélsz?”

Magabiztos? Könnyed? Kíváncsi? Határozott? Játékos? Szakmai? Olyan, aki mer kérdezni? Olyan, aki akkor is megszólal, ha nem tökéletes a mondata?

Ha ezt tudjuk, már egészen másképp lehet megtervezni a tanulást.

Nem egy általános angol tanfolyamot kell rád húzni, hanem megkeresni azt az angolt, amelyik a te életedhez tartozik.

És innen indulhat egy igazán személyes tanulási út.

Nem több angolra van feltétlenül szükséged.

Hanem arra az angolra, amivel azt az életet tudod élni, amit szeretnél.